A 2021–2022-es tanévre vonatkozó kampányt rendhagyó módon nem jövő év tavaszán, hanem már most, a január 29-ig terjedő időszakban meg kell ejteni, így a Szatmár megyei szervezet ifjúsági szárnyának vezetője, Godzsa Zsolt is megkezdte a munkát, mely során egyesével járja be mindazokat a tanintézményeket, ahol a végzős osztályokban roma gyerekek is tanulnak.
Mint Zsolt a Szatmár.ro-nak kifejtette, az idei év számos kihívást tartogat e téren, ugyanis sok tanintézménybe a koronavírus-járványra való tekintettel nem kapott bebocsátást, így a diákokkal az udvaron vagy külső helyszíneken kellett találkoznia. Ennek ellenére már számos településre sikerült eljutnia, s mint elmondta, a gyerekek kifejezetten nyitottak a továbbtanulásukat érintő új információk felé, és a kapott ajánlásokkal szívesen pályázzák meg a roma kisebbség számára fenntartott helyeket. Mi több, vannak olyan szakirányok is, melyek esetében a megadott 1-2 helyre jóval többen jelentkeznének, így a diákok között egy egészséges, motiváló versenyszellem is kialakul.
Zsolt arról is örömmel számolt be, hogy nem csak középiskolai szinten lát előrelépést, hanem a felsőfokú képzés tekintetében is, hiszen évről évre egyre több roma diák dönt úgy, a líceum elvégzése után szeretné folytatni tanulmányait. Az oktatási kampány során az ilyen aspirációkkal rendelkező végzősöknek is tudnak segíteni, mi több, az egyetem befejezése után abban is támogatják a fiatalokat, hogy képzettségüknek megfelelő munkahelyen helyezkedhessenek el.
Az oktatás kapcsán azonban óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy miként zajlik jelenleg az online oktatás a mélyszegénységben élő roma közösségekben. Godzsa Zsolt, aki munkája révén mélyrehatóan ismeri a Szatmár megyei romák helyzetét, elmondta, hogy a távoktatásra való áttérés által az integráció egyik kardinális elemét lehetetlenítették el. Számos család házában ugyanis még villanyáram sincs, nemhogy számítógép, laptop, táblagép vagy okostelefon. Persze helyenként lehet olyan köztes megoldásokkal találkozni, hogy a pedagógusok kinyomtatott feladatlapokat juttatnak el az online tanórába bekapcsolódni nem képes gyerekeknek, viszont az otthon tanulás így is roppant nehéz, hiszen a szülők alacsony iskolázottsági szintjükből kifolyólag egyszerűen nem tudnak segíteni az így kapott feladatok megoldásában – fogalmaz keserűen Zsolt. A marginalizált közösségek helyzetének újabb és újabb felmérése helyett konkrét lépésekre volna szükség – summázta, utalva itt többek között azokra a táblagépekre, melyek még mindig nem jutottak el a rászoruló gyerekekhez.
